A fittség (m)értéke. A fizikai inaktivitás nemzetgazdasági terhei Magyarországon (The value (degree) of fitness. The national economic costs of physical inactivity in Hungary)

Az elmúlt években Magyarországon is fokozatosan nőtt az érdeklődés az életminőség vizsgálata iránt. A 2004-2006 közötti időszakra készült első Nemzeti Fejlesztési Terv fő célkitűzése a lakosság életminőségének javítása volt, de célját nem érte el, mivel a WHO 2010 májusában közzétett statisztikája szerint a magyarországi életminőség-mutatók az európai rangsor végén találhatók. Elszomorító az Eurobarométer 2010. évi reprezentatív kutatásának eredménye: a népesség 77 százalékának életmódja mozgásszegény, fizikailag inaktív. Kutatásunk során azt a ténylegesen hiánypótló célt kívántuk elérni, hogy meghatározzuk és számszerűsítsük a mozgásszegény életmódból adódó nemzetgazdasági terheket, valamint megbecsüljük a fizikai inaktivitás csökkentésével elérhető megtakarítások számszerűsíthető mértékét. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és egy saját országos kérdőíves kutatás (n = 1158) adataira támaszkodtunk. A fizikai inaktivitás betegségeire vonatkozó megtakarítási lehetőségeket tételesen határoztuk meg, majd megállapítottuk az inaktivitásból származó gazdasági terheket, aminek alapján a döntéshozók elkészíthetik a fizikai inaktivitás csökkentésre alkalmas akcióterveiket. Ezzel nemcsak a lakosság "közérzete" javulhat számottevően, de komolyabb költségeket is meg lehet takarítani közép- és hosszú távon. / === / Interest in examining the quality of life has increased steadily in Hungary in recent years. Improving it was the main objective of the first National Development Plan, for the 2004-6 period, but it failed to do so, for Hungary's indices for quality of life were at the bottom of the European list according to figures published by the WHO in May 2010. The results of the representative research Furobarometer 2010 are saddening: 77 per cent of the population pursue a low-exercise, physically inactive lifestyle. The authors' researches sought to fill a gap by measuring and quantifying the national economic costs of a low-exercise lifestyle and to estimate quantitatively the savings to be made by reducing such physical inactivity. The paper relics on the data of the National Health Insurance Fund and on an authors' questionnaire (n = 1158). The potential savings on illness relating to physical activity are listed one by one. to arrive at the economic costs of such inactivity, based on which it is possible for decision-makers to prepare adequate action plans for reducing physical inactivity. This will improve the "morale" of the public and bring appreciable savings in the medium and long term.

Financial crisis and the change in the practice of applying common charge costs

The global financial crisis has not left the members of the EU untouched. Financial results have significantly dropped, businesses were folded in great numbers, the rate of employment decreased, social tension got fortified, and so did the national deficits in the budget in the majority of the countries. The decisive members of the community reacted fairly quickly to the challenges of the global economic crisis, and among the steps taken there were simultaneously ones to boost the economy and others to lower the expenses of the expenditure. The author examines what role was given to the steps in taxation policy as indirect regulating tools, and that how the decisions brought touch upon the previously issued harmonization strategy.

Az európai gazdasági kormányzás előtt álló kihívások. A hármas tagadás lehetetlensége (Challenges of European economic governance. The impossible trinity of denial.)

Az európai gazdasági integráció folyamata olyan kényszerhelyzetekben formálódott a múltban, amelyek a közgazdaságtudományban jól ismert lehetetlen háromság alapján is leírhatók. Az Európai Monetáris Rendszer a rögzített árfolyam-mechanizmusra és önálló jegybanki politikára épített, korlátozva a tőkemozgásokat. A Gazdasági és Monetáris Unió ugyanakkor a tőke szabad áramlásával és az árfolyamok visszavonhatatlan rögzítésével felszámolta a tagállami szintű jegybanki autonómiát. Az euróövezet működése egyszersmind arra a háromszoros tagadásra épül(t), hogy 1. nem lehetséges az euróövezetből való kilépés, 2. nem engedélyezett a kimentés és 3. nem kerülhet sor államcsődre. A 2008-ban Európát is elérő pénzügyi és gazdasági válság azonban elemi erővel mutatott rá e hármas tiltás tarthatatlanságára. A gazdasági kormányzás körül kibontakozott viták így jól közelíthetők a három tiltó szabály egyidejű érvényesülése lehetetlenségének bemutatásával, számba véve az egyes opciók költségeit és lehetséges hasznait. / === / The process of economic integration in the EU has been shaped by the well-known theorem of the impossible trinity. Accordingly, the European Monetary System was built upon a mix of a fixed exchange-rate regime and an autonomous monetary policy, thereby constraining capital mobility. In launching the EMU project, the EU countries decided to fix national currencies irrevocably and maintain full capital mobility, in exchange for delegating their monetary policy upwards to a supranational level. The introduction of the Euro zone, however, has simultaneously meant denial of the following three elements: (1) exit, (2) bail-out, and (3) default. Nevertheless, the 2008–9 financial and economic crisis has demonstrated mercilessly that these three pillars are incompatible with each other. So the current debates on reshaping economic governance in the EU can be modelled by introducing the “impossible trinity of denial”, concentrating on the benefits and the costs of each option.

Kameralizmus, történelmi iskola, osztrák gazdaságtan. Három vázlat a német és osztrák közgazdasági diskurzus történetéből (Cameralism, the historical school and Austrian economics. Three outlines from the history of German and Austrian economic debate)

A kameralizmus a 16-18. századi német gyakorlati államtudomány és egyetemi tantárgy volt, amely összefoglalta a hivatalnokok képzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati gazdasági ismereteket. Felfogása szerint az alattvalók jóléte és boldogsága feltétele az uralkodó gazdagságának, de az alattvalók önmaguktól nem képesek utat találni ehhez a boldogsághoz, szükség van az állandó külső irányításra. Igazgatásközpontúsága és egyetemi intézményesülése miatt nem tekinthető a merkantilizmus helyi változatának. Az 1840 és 1945 közötti német történeti iskola hagyományos ábrázolása több mint egy évszázadon át a német és a neoklasszikus tradíció szembenállását hangsúlyozta, kiemelve az organicizmus, a fejlődésgondolat és az egyediség jelentőségét, a szociális kérdés fontosságát, illetve a deduktív módszer és a gazdaság változatlan törvényeinek tagadását. A modern rekonstrukciók a történeti iskolát a posztklasszikus válságra adott egyik európai válaszként fogják fel, amely a történelemből levont, empirikusan megalapozott induktív alternatívát kínált. Az 1871-től kialakult osztrák iskola a neoklasszikus paradigmának egyszerre volt alkotórésze és versenytársa. A módszertani individualizmus, a szubjektivizmus, az idő fontossága, a tudás szerepe, az alternatív költségek elmélete stb. ugyan beépültek a mainstream közgazdaságtanba, de hangsúlyos kiemelésük lehetővé tette, hogy a társadalomelméleti magyarázat igényét őrző osztrák iskola megtartson valamit önálló beszédmódjából. / === / Cameralism was a practical political science and university subject in 16th–18th century Germany, summarizing the theoretical and practical economic knowledge required in the training of officials. The assumption was that the prosperity of the ruler depended on the welfare and happiness of the subjects, but the subjects themselves were not capable of achieving this happiness without permanent directions from above. Cameralism’s emphasis on administration and university institutionalization means that this approach cannot be seen as a local variant of mercantilism. The traditional account of the German historical school from 1840 to 1945 emphasized for over a century the contrast between the German and the Neoclassical traditions. It underlined the significance of the organic approach, the concept of development and individuality, the importance of the social question, and the denial of the deductive method and unalterable laws of the economy. Modern reconstructions see the historical school as one European response to the post-Classical crisis, offering an inductive alternative grounded empirically on history. The Austrian school formed in 1871 was at once a constituent of the Neoclassical paradigm and a rival to it. Methodological individualism, subjectivism, the importance of time, the role of knowledge, the theory of alternative costs etc. were absorbed into mainstream economics, but the focusing on these issues allowed the Austrian school, in keeping alive its demand for a social-theoretical explanation, to preserve something of an alternative discourse.

On the new economic philosophy of crisis management in the European Union

This essay attempts to go beyond presenting the bits and pieces of still ongoing crisis management in the EU. Instead it attempts at finding the ‘red thread’ behind a series of politically improvised decisions. Our fundamental research question asks whether basic economic lessons learned in the 1970s are still valid. Namely, that a crises emanating from either structural or regulatory weaknesses cannot and should not be remedied by demand management. Our second research question is the following: Can lacking internal commitment and conviction in any member state be replaced or substituted by external pressure or formalized procedures and sanctions? Under those angles we analyze the project on establishing a fiscal and banking union in the EU, as approved by the Council in December 2012.

Az államcsőd költségei régen és ma (Costs of sovereign defaults now and long ago)

Az államoknak nyújtott hitelekre gyakran gondolunk biztonságos befektetésként, lehetetlen vagy legalábbis valószerűtlen kimenetelként kezelve az államcsőd lehetőségét. Pedig államcsődök azóta vannak, amióta szuverén államok hitelt vesznek fel, és még csak nem is ritka eseményekről van szó. Amikor egy-egy válság vagy csődesemény felhívja erre a figyelmünket, a leggyakrabban elhangzó kérdés az, hogy miért következett be a csőd. Ebben a tanulmányban a szerző ennél furcsább kérdésre hívja fel a figyelmet: mi késztet egy hitelt felvevő államot arra, hogy visszafizesse hiteleit, vagyis miért nem megy csődbe? Ez rögtön felvet egy további, talán még meglepőbb problémát: miért kap egyáltalán egy szuverén állam hitelt? Ezekre a kérdésekre már régóta tudni véljük a választ: azért, mert az államcsődnek költségei vannak. A lehetséges költségek és a hozzájuk kapcsolódó empirikus kutatások értelmezésével és rendszerezésével, az ellentmondások feltárásával azonban a szerző felhívja a figyelmet arra, hogy bár elképzeléseink vannak és lehetnek, valójában nem ismerjük a törlesztést kikényszerítő és így az államadósságok létezését biztosító mechanizmusokat. Talán éppen azért nem, mert az államcsőd lehetséges politikai, gazdasági következményei - azaz költségei - idővel legalább annyira változnak, mint öltözködési, étkezési és közlekedési szokásaink. ____ Loans to sovereign states are often referred to as safe investments, treating default as an impossible or at least improbable event. Yet sovereign defaults have been arising ever since countries borrowed money. They are not rare at all. When a debt crisis or default event draws attention to the problem, the commonest question put is why defaults occur. This paper stresses the need to ask a less common question as well: why sovereign states repay loans, why they do not default. Consequent on that is why rational lenders give money to countries. The answer to these questions seems to be because defaults are costly. The paper reviews and systematizes possible cost types and explores inconsistencies in the related literature, to show that the mechanisms supporting the existence of sovereign debts are not precisely known. One reason why costs of defaults are challenging to study may be that the possible political and economic consequences of defaults change over time.

A prosztatarák gazdasági terhe nagy betegregiszterek alapján (The economic burden of prostate cancer. A systematic literature overview of registry-based studies)

INTRODUCTION: Prostate cancer, the most frequent malignant disease in males in Europe, accounts for a great proportion of health expenditures. AIM: A systematic review of registry-based studies about the cost-of-illness and related factors of prostate cancer, published in the last 10 years. METHOD: A MEDLINE-based literature review was carried out between January 1, 2003 and October 1, 2013. RESULTS: Fifteen peer-reviewed articles met the criteria of interest. In developed countries radiotherapy, surgical treatment and hormone therapy account for the greatest per capita costs. In Europe early stage tumours (4-7000 €, 2006), while in the USA metastatic prostate cancer (19 900-25 500 $, 2004) was associated with highest per capita expenses. In Europe the greatest costs incurred within the initial treatment (6400 €/6 months, 2008), while in the USA within the end-of-life care (depending on age: 62 200-93 400 $, 2010). CONCLUSIONS: Despite public health importance of prostate cancer, the cost-of-illness literature from Europe is relatively small.

A tranzakciós költségek és a szabványosítás kapcsolata (Relationship between transaction costs and standardization)

Az elmúlt néhány évtizedben a szabványosítás terén igen komoly változások mentek végbe. Ugrásszerűen megnőtt a szabványok száma, és jelentősen átalakult a szabványosítás folyamata is. Ezzel párhuzamosan a téma gazdasági hatásaival foglalkozó kutatások száma is megsokszorozódott, ami elsősorban a hálózati externáliák irodalmának robbanásszerű gyarapodásának köszönhető. Jelen tanulmány – az elméletek fősodrától eltérően – a tranzakciós költségek elméletében (TKE) helyezi el a szabványosítást. A szabványok és a tranzakciós költségek kapcsolatáról már születtek korábban is tanulmányok, de ezek a szabványoknak a tranzakciós költségekre gyakorolt hatásaira fókuszáltak. A tanulmány ezzel szemben arra helyezi a hangsúlyt, hogy azonosítsa a tranzakciós költségeknek a szabványosításra gyakorolt hatásait. A kutatás célja, hogy olyan elméleti alapot adjon, amelyben a témakör átfogóan elemezhető. A fő kutatási kérdés az, hogy mitől függ az, hogy melyik mechanizmus kereteiben érdemes a szabványosítást lebonyolítani. ________ Significant changes have characterized the last few decades of standardization. The number of standards has dramatically increased and processes of standardization have also changed a lot. At the same time the amount of researches that are concerned with the economic impact of standardization has also multiplied due to the boom in the literature of network externalities. Unlike the mainstream, this paper places standardization in the theory of transaction cost economics. Although there are earlier papers that are concerned with the relationship between standards and transaction costs, these studies focus on the impact of standards on transaction costs. In contrast, this paper lays emphasis on the identification of the impact of transaction costs on standardization. This study aims to provide a theoretical basis for the comprehensive analyses. The main research question: What determines which coordination mechanism is used to evolve a standard?

The corruption risks of EU funds in Hungary

In corruption, a group of players gain an economic advantage without providing any socially beneficial services in return, therefore corruption is considered to be a form of rent-seeking. Similar to other forms of rent-seeking, corruption causes losses on a societal level, due to the less efficient allocation of resources, as well as the costs of operation and prosecution. Fighting corruption is important not just because of ethical but also economic considerations. Contributions from the European Union are making possible the use of more funds than ever, and spending the full amount of this money is a priority preference of the government. The abundance of funds and the pressure on absorption increase corruption, by the managers of the funds overplanning the amount of money to be allocated to individual tender invitations, setting generous rules on eligible costs, and specifying low rates of own contribution wherever possible. As a result, the opportunities for rent-seeking are increased, as it is worth it for beneficiaries to carry out the project even after relinquishing part of the funds they have been awarded. Thus, the abundance of funds generates a sphere of corruption in which rent-seekers may appear on various levels of the system, often even without the knowledge or approval of those on higher decisionmaking levels.

Work-life Balance and Gender Regime After the Economic Transition

Work-life balance (WLB) is a key issue in our societies in which there is increasing pressure to be permanently available on demand and to work more intensively, and when due to technological change the borders between work and private life appear to be dissolving. However, the social, institutional and normative frames of a region have a huge impact on how people experience work and private life, where the borders between these spheres lie and how much control individuals have in managing these borders. Based on these arguments, this editorial to the special issue Work-life balance/imbalance: individual, organisational and social experiences in Intersections. EEJSP draws attention to the social institutions, frameworks and norms which have an effect on experience, practices and expectations about work-life balance. Concerning the time horizon, this editorial focuses on the change of regime as a reference point since socialist and post-socialist eras differ significantly, although there is still some continuity between them. The authors of this introduction offer an overview of the situation in CEE (Central and Eastern Europe) based mainly on examples of Visegrad countries.